Tovább után folytatódnak a Kinizsi100-on megélt viszontagságok. Az eleje után itt a középső szakasz.5. One more drink, Lacikám Tomikám? - Mogyorósbánya, Kakukk vendéglő (51,75)A Getéről az ereszkedés sem volt zökkenőmentes: nem hosszú ugyan, de velős. Meredek, köves,…

A múltkori posztban arról esett szó, hogyan készültünk a Kinizsi100-ra. Hajtás után arról lesz szó, milyen volt benne lenni.1. Apaaaa, kezdőőődik - Békás (0)A hajnali HÉV-en harsányan nosztalgiáztak marcona sporttársak korábbi Kinizsiken szerzett élményeik fölött,…

Az Index vonatkozó fórumán valaki feltette a kérdést: Miért megy el az ember a Kinizsi100-ra? Tényleg, miért is? 1300 résztvevő, 100 kilométer távolság, megbabonázva 3000 méter szintkülönbséggel, és erre az egészre a szintidő 24 óra. Van, aki transzcendentális élménynek…

Egy kis bevezetőAz ötödik nekifutás félig-meddig ad hoc zajlott le. (Az előző négy itt olvasható: 1.0, 2.0, 3.0, 4.0.)Tulajdonképpen a Mont Blanc-ra készültünk, de oda – micsoda meglepetés! – nem jutottunk fel. Laca, Balázs, Radnai Gergő (őt Laca szervezte be), és…

A negyedik próbálkozásom a Dachsteinen nem is érdemel külön bejegyzést. Az időpont: 2008 május vége. Hosszú hétvége volt, bennem volt a mehetnék. Hát mi más lenne a cél? Természetesen: Der Dachstein. Így gondolta ez velem együtt  Balázs és Laca és…

Az én kis Dachstein-szappanoperám legutóbb 2-0-ás állásnál maradt abba - a hegy javára. Eddigre viszont már becsületbeli ügyként fogtam fel a dolgot (nekem ez a hegy kell!), így nem is volt kérdés, hogy záros határidőn belül vissza fogok térni. Ugyanabban az évben…

A visszatérésig aztán eltelt vagy öt év. Ügyes-bajos dolgok jöttek közbe (betegség, esküvő, Triglav, Glockner…). Másodszor Eszterincével kettesben vágtunk neki. Ez volt lett volna az első közös komolyabb túránk; valahogy úgy alakult, hogy előtte E. évekig nem járt…

Az utóbbi pár hónapban leginkább csak a statisztikákat böngészni néztünk be ide a blogba. El kell ismerni, valóban elég lájtos volt a motivációnk az írás tekintetében, de ez nem azt jelenti, hogy végképp felhagytunk a posztolással. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy az endorfinosok…

A Triglav-saga folytatódik! Elérkeztünk a befejező epizódhoz, amikor is az előző részek megpróbáltatásainak megkoronázásaképpen neki fogunk veselkedni a Triglavnak, majd hazamegyünk. Hogy a kettő között mi történt, arról hajtás után lehet olvasni, az előzményekről…

A kezdeti sorozatos szívások és az emiatt beálló pszichés mélypont után az előző részben a hegymászó-szerencse végre mellénk szegődött, és ügyesen megmásztuk a hegyet, melynek nevét elsőre lehetetlen kiejteni: a Skralticát Skrlaticát. Nyilván már…

Az előző részben eljutottunk a mélypontra, amikor a nagy zuhé következtében a harci tűz igencsak takaréklángon égett bennünk, viszont a nap végére az időjárás istenei mintha halovány, ámde bizakodásra okot adó jeleket küldtek volna. A mostani epizódból kiderül,…

Az előző posztból kiderült, hogy ezt a túrát anyagilag bizony alulterveztük(tem). Az izgatottan várt folytatásban arra a kínzó kérdésre kap választ a kedves olvasó, hogy önnönmagunk szopatását tudtuk-e még fokozni, és hogy maradt-e még legalább halvány…

 „A Triglav nem egyszerűen csak egy hegy, a Triglav egy királyság”  Ezzel a fennköltséget reményeim szerint le is tudtam erre a posztra. Az idézet amúgy egy bizonyos Julius Kugytól származik, aki nagyon-nagyon odavolt a hegységért. Julius barátunk  a wikipédiás szócikk…

Vegyészünk a minap megírta az első Grossglockner-túránk sztoriját, ahogy ő látta. Erre bennem is felbuzogtak az emlékek. Először ezeket kommentbe akartam írni, de hirtelen annyi minden tolult elő, hogy kiad egy önálló posztot is, és az is kiderül, hogy mi köze van a…

Legutóbb addig sikerült eljutni, hogy éppen a kórházban hédereztem 2003 csodás szilveszterén (meg még utána is egy kicsit), és rengeteg időm volt, így hát agyaltam a "hogyan tovább"-on.Azt hiszem, érdemes egy kicsit ezt a kórházi vonalat is kibontani, mert a…

A csapat legifjabb tagja, Laca is aktivizálta magát, és rögtön egy filozofikus hangvételű írással örvendeztetett meg minket, melyben levezeti, hogy a hegymászás és a művészetek tulajdonképpen rokon tevékenységek. Írásának címét egyenesen Tóth Árpádtól lopta vette…

A mai bejegyzésből kiderül, hogy tulajdonképpen hogyan is hergeltük bele egymást Balázzsal ebbe az egész hülyeségbe, ami igazából maga a hegymászás. Vagy mégsem. Bővebben tovább után.  Elgondolkoztam azon, hogy hol és mikor kezdődött.   Akkor, amikor még kisgyerek…

Örömmel jelenthetem be, hogy az Endorphine Adventure Crew tevékenysége végre felkerült az internetre is. Kicsit ciki, hogy még magyar nevünk nincs, de valahogy nem sikerült benne megegyezni van magyar nevünk is, csak elfelejtettem, hogy végül miben maradtunk. Persze ami késik az…